Azt vettem észre, hogy a családnak, családról szóló blogomon egyre több a kertes bejegyzés, sok-sok képpel, csak úgy, az öröm kedvéért. A ma reggeli locsolás közben pedig rájöttem, hogy egyszerűbb, ugyanakkor gazdagabb lenne egy külön kertes blogot csinálni.
Egy ismerősöm fb oldalán botlottam bele egy regényrészletbe, ami azonnal megragadt bennem, felcsigázta az érdeklődésemet. Cecelia Ahern: Amikor megismertelek
Íme a részlet:
"Imádom a júniust, és a szeretet árasztó júniusi kert a legnagyobb jutalom, amit a kertész az ő kemény munkájáért kaphat. Minden hónapnak, minden évszaknak megvan a maga szépsége, de a nyáré a legélettelibb, legragyogóbb, legbüszkébb, legdrámaibb."
Milyen igaz, és ugyan a júniusnak vége, de máris itt a következő hónap a maga szépségeivel. Ezekből szeretnék megosztani egy keveset másokkal is. És természetesen szívből ajánlom a könyvet is, aminek csak egy szelete a kert, de nagyon érdekes és olvasmányos.
És akkor a "főszereplő".
Reggel:
Délután:
Naplemente előtt:
Amikor már nem érik el a napsugarak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése