2018. augusztus 16., csütörtök

Újra a kertemben, nosztalgiázva...

Augusztus 26-án lesz 12 éve, hogy ideköltöztünk, egy újonnan épülő lakóparkba az első betelepülők között. A következő tavaszon pedig nekiugrottunk a kert kialakításának. Megterveztettük szakemberrel, de a munkákat a földhordástól, az egész kert felásásán át az ültetésig - mind mi csináltunk. Sokszor családi segítséggel persze, hiszen a gyerekek is kicsik voltak még. Csodálatos időszak volt, rengeteg melóval és folyamatos változással. Hatalmas öröm és büszkeség volt, hogy mindezt létrehoztuk. Nekem szerencsére vannak saját emlékeim arról, hogy "hogyan ment össze" nagyszüleim szentendrei kertje, ahogy felnőttem. És hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt az én gyerkőceim is megélhették. Ahogy ők nőttek, úgy velük együtt a növények is (és a kutyusuk), és szűkült be a tér körülöttük, idomult egyre inkább hozzánk és lett egyre otthonosabb. Ma már egy sűrűn beépült lakóparkban élünk, és sokat fordult azóta a világ. De az emlékeink, az együtt megélt történeteink által mind gazdagodtunk, és minden a részünké vált.
Most nem is megyek tovább a "nagy gondolatokkal", inkább szemezgetek pár képet ide 2007 tavaszáról, "ilyen volt-ilyen lett" hangulatban. Garantált a mosoly és a könnyek, legalábbis nálam. <3

Készül a munkára, fel kell ásni a kertet a füvesítéshez

Első húsvétolás a kertünkben, egy kis családi ásással

Füvesítés kész



Egy talicskányi unoka


Alakul a fű


Első fűnyírás a másfél éves Nikosztól

Megérkezett Teó! Boldogság! <3








Nyár van, élvezzük a csodás környezetet!

Szivárványos... Rózsaszín boldogság
Lehetne még sokáig folytatni, mert régen is sokat fotóztunk. A kert folyamatosan változik, sok minden kicserélődött, és persze szépen megnőttek a dolgok. (Az elülső kertről nem is raktam fel régi képeket, mert az teljesen más volt anno.) Úgyhogy napjainkból is jöjjenek az "ilyen lett" képek. :-)

Azóta van tetőterünk (meg egy Kosztink!!!), úgyhogy fentről















És végül a játék a gyerekekkel. :-)




2018. augusztus 12., vasárnap

Németország újratöltve

Ezzel a címmel szervezték az idei turistautat, amire kollégákkal mentem el július közepén. 5 nap tele szebbnél szebb látnivalókkal és hatalmas információtömeggel. Fárasztó kikapcsolódás, de nagyon élveztem. Jó dolog utazni, látni hogy mennyi szépséget hozunk létre magunk körül, ha van bennünk szándék, és tettrekészség. Legtöbb esetben azt csodáltam, hogy mennyi munka, kitartás és türelem van egy-egy épület létrejötte mögött. Megannyi hangulat és álmélkodnivaló. És csak mellékesen jegyzem meg, hogy egy jól megkomponált és szépen gondozott virágágyás vagy balkonláda mennyire fel tudja dobni a környezetet. Persze a színek, struktúrák sem elhanyagolhatóak, a természet csodáiról már nem is beszélve. :-)

Kedvcsinálónak rengeteg fénykép a hangulatokkal, amit igyekszik magában megőrizni az ember, és töltekezni belőle még sokáig. <3

1. nap: Csehország, Kutna Hora, Szent Borbála templom















2. nap: Szász Svájc - Bástya híd










2. nap : Pillnitzből Drezdába hajóztunk, Drezda, Zwinger múzeum



















3. nap: Meissen - porcelán manufaktúra és a Dóm

















3. nap: Weimar - Goethe és Schiller






4. nap: Eisenach, Wartburg vára (Világörökség)
















4. nap: Bamberg - katedrális











5. nap: Nürnberg












Hazaút:






Elkészült az oldalkert

Bár sokan nem gondolnák rólam, sok esetben türelmetlen vagyok. :-) Főleg, ha eltervezek valamit, megvan az elképzelés. Akkor nagyon nehezem...