A kert mindig változik. Egyrészt az új ötleteknek, másrészt az új funkcióknak köszönhetően. És persze az is óhatatlanul változást idéz elő, amikor egy-egy növény nem bírja a gyűrődést egy adott helyen. Van, hogy még próbálkozunk mentéssel, van hogy reménytelen a sorsa... Már nem is emlékszem, hogy eredetileg mi volt a ház melletti járda és a kerítés közötti oldalsövényben, de pár éve volt néhány újrahasznosításra váró, felszabadult hely. Nem tudom más hogy van vele, de én előszeretettel nézegetek katalógusokat, képes újságokat, akár kert témában IS. A Sieberz kertészet egy katalógusát addig-addig nézegettem, míg rászántam magam a rendelésre. Rengeteg, kimondottan oszlopos növekedésű gyümölcsfát árulnak, nekünk az almafákra esett a választásunk. Három különböző típust adtak egy csomagban, alig egy méteres törzseket, tulajdonképpen. Évről évre szépen növekedtek, hozták az újabb ágakat. Tavaly termett rajtuk először pár szem, idén pedig már szépen tele vannak. Potyogtak le, mert nem volt szívünk ritkítani, de így is bőven maradt. Nagy az öröm. Egyelőre egy fáról lehet szépen szedegetni, illetve arról már a megérettek kezdenek maguktól is földet érni. Ez zöld alma, fanyar, mégis édes. A másik kettőnél még várni kell a pirosodásra, úgyhogy azoknál később lesz szüret. Remélem.
A fotósorozat tavasztól készülget, mert mindig szééép! (Hozzáteszem, hogy a leginkább tetvesedő növények az egész kertben, úgyhogy azért van küzdés is rendesen...)
 |
| Érdekes, ahogy rózsaszínből fehérre váltanak a szirmok, ahogy kinyílnak |
 |
| Beazonosítható a három a sorban? |
 |
| A legnagyobb, zöld gyümölcsöt hozó... |
 |
| Még várjuk, hogy pirosodjon és szüreteljük |
 |
| Ezt folyamatosan szedegetjük, íme néhány... Zamatos! |
Ő pedig egy kedves kistestvér. Egy önállóan széplő, kis növésű díszalmafa. Húsvétkor van úgy, hogy a nyíladozó virágbimbók együtt díszítenek a felaggatott tojásokkal és alatta a tulipánokkal. :-) (Télen pedig a rengeteg piros termés a madarak kedvenc eledele...)
 |
| A virágai ugyanolyanok |
 |
| Már tele bogyóval |
 |
| Egyértelmű: Jön az ősz! |
Kipusztult két tujánk oldalt. Tátonganak a lyukak. Nincs barackfánk és körtefánk, a szilváról nem is beszélve. MÉG. ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése