2015. szeptember 25., péntek

Állatvilág a kertben

Hát, most nem azokra gondolok, akiknek nem örülünk, mert csak a gond van velük, mint a csigák vagy a vakond pl., hanem egyebekre, a szívesen látott vendégekre. Szépségesek mind! Madarak, gyíkok, bogarak, pókok is akár (tisztes távolból...). Bár Teó minden egyéb állatot betolakodónak tekint és ádáz küzdelmet folytat minden ellen, ami él és mozog. A gyíkokkal nagyon gonosz tud lenni.

Ezek tavaly nyári képek. Olyan hangosan csivitelt, hogy a teregetést hagytam félbe, hogy lefotózzam. Nem volt nehéz meghatározni, azt hiszem ez csak egy Zöldike lehet.




Ez a szépség pedig egy szürke januári napon bukkant fel a kertben, hogy találjon egy kis élelmet. Egy zöld küllő tojó. 


Az "ősellenségek" a Fürge gyíkok. Teó vadász-képességeinek méltatásaként jegyzem meg: nem mindegyik elég fürge.





2015. szeptember 22., kedd

Sétányrózsák és egyebek

Színesedik a kert, a sétányrózsák (Lantana) virulnak. Idén próbálkozom majd átteleltetéssel, mert van kettő, ami kaspóban van. Meglátjuk. Az ilyen macerás, "kétesélyes" projekteket nem annyira szeretem, de hátha. :-) Több színben is van. Ha megdörzsölöd a levelét, akkor citromos illatú lesz a kezed - igazi mediterrán növény. Persze hatásos önállóan is, de a partnerek kiemelhetik a szépségét. Nagyon izgalmas a bimbóból a virágok kialakulása, és fokozatos nyílása... :-) Régóta szeretem, csak hát meg kell vennem minden évben, mintha egynyári lenne, mert az átteleltetés még sohasem jött össze.
A sétányrózsák:






Ez egy idei ültetésű rózsa, ami szemmel láthatóan jól érzi magát, és így remélem, hogy szép nagyra nő jövőre. :-)




A zsálya is még "lelkesen" ontja a virágait...



Még büszkélkedhetek a rengeteg paprikával, és újra az almákkal, amik most már szépen pirosodnak.





Ennek a kutyaúrnak pedig annyi melója van, hogy az elképesztő! ;-)



 



2015. szeptember 7., hétfő

Őszi beköszönés

ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

(részlet, Petőfi Sándor)

...és tényleg! :-) Az a napsütéses, pulcsis idő, amikor az arcunkat már megcsípi a hideg!
A hosszú, forró nyár minden igyekezetünk ellenére megviselte a kertet, lehetetlen volt annyit és akkor locsolni, amikor kellett. Sok minden elszáradt, vagy látszott, hogy a túlélésért küzd. A mostani, kellemesebb időben kezd minden magához térni, és egyelőre még újra zöldülni (füvet is már lehetett rendesen vágni az utolsó két alkalommal). Aztán vannak olyanok is, amiknek amúgy is a kora ősz a virágzási időszaka, mint pl. a Kékszakáll. Persze munka az lesz bőven, és remélem az elmúlt évekre jellemző Indián nyárban lesz részünk.

Az említett Kékszakáll különböző "partnerekkel"




Varjúháj
Két éves krizantém, ami hatalmas, és elsőként virágzik a "családból"

Az inkaliliom is még örvendezik az időnek
Himalájai lonc

Az egynyári összeültetés is új erőre kapott


A szomszédból átkéredzkedő futó kiwi

Vadszőlő


Ott a helyem... :-)

Elkészült az oldalkert

Bár sokan nem gondolnák rólam, sok esetben türelmetlen vagyok. :-) Főleg, ha eltervezek valamit, megvan az elképzelés. Akkor nagyon nehezem...