2018. június 25., hétfő

Balaton

Nemcsak a saját kertről szoktam írni, hanem jártamban-keltemben egyéb szépségekről, tájakról es hangulatokról is.
A Balaton azt hiszem mindannyiunk kedvence. Rengeteg gyerekkori és felnőtt emlék is kötődik hozzá nálunk, és amúgy is egy sajátos hangulata van. Balatonföldváron is többször voltam már. A parti Platánsor egészen különleges, és természetvédelmi terület. A szállásunk a 2 napos kis mini-edzőtáborunk alatt ott volt közvetlenül a parton. Jó kis aktív hétvége volt, ugyanakkor nyugodtan állíthatom, hogy a felkavarodott, szeles Balaton tökéletesen tükrözte a lelkiállapotomat. Fontos dolog, hogy ilyenkor is lássuk a szépet. És főleg azt vigyük haza a fotók segítségével. 











A másik jó dolog a hétvégében a sok mozgáson túl egy plusz program volt. Megnéztük a Kőröshegyi Levendulást, ahova már régen szerettem volna eljutni. Mit mondhatnék? Semmi extra, csak lankás domboldalra telepített egyszerű cserjék. És mégis! Nyugtató hatású gyógynövény, és egyszerűségében csodálatos. Voltak sokan, mégsem zavart senki. Tágas terület, csak felkaptatsz a dombtetőre a reggeli edzéstől remegő lábakkal, és engeded messzire futni a tekinteted. Világosabb és mélylila telepek váltják egymást, az emberek színes ruhákban guggolnak köztük, és szedik a kincset a kis aratózsákjukba. Persze a látványhoz illatár és azért a méhek szorgos döngicsélése is hozzátartozik. 😉 Azt hiszem végig mosolyogtam, amíg ott voltunk, és kisimultam arra az időre. Semmi extra, mondom. 😀 Mégis nagyon ajánlom mindenkinek! ❤








2018. június 10., vasárnap

Naplementés előkert és némi extra

Mifelénk az előkertet érik el leginkább az izgalmas naplementés fények. Nincs is jobb, mint egy haladós, dolgos nap után kiülni az előteraszra és lábat lógatni, almaslafrokot enni, hallgatni az utcán bandázó srácokat és gyönyörködni. A fényekben, a színekben, a folyamatos változásban. Ráadásul ma itt tettem-vettem, az előkertben. Ültettem, gyomláltam, szeretgettem, locsoltam, még eső után is.












Ha valaki nem ismerné, ez az almaslafrok. Nagymamám receptje. Uborkagyalun szeletelt alma sürű palacsintatésztába keverve, forró olajban kisütve, majd fahéjas cukorban megforgatva. 😊 Ronda és finom.


Egy kis állatvilág:



Ez pedig kolléganőm gyönyörű Napraforgója, amit imádok. És tök jogosan büszkélkedek vele, mert kapok majd belőle magot, úgyhogy jövőre nálam nevelkedik remélhetően a gyereke. 😂😊😂



Elkészült az oldalkert

Bár sokan nem gondolnák rólam, sok esetben türelmetlen vagyok. :-) Főleg, ha eltervezek valamit, megvan az elképzelés. Akkor nagyon nehezem...